Képviselő testület

A képviselő-testület tagjai:

Képviselő neve Funkciója
Ráczkevi Lajos polgármester
Takács Tibor alpolgármester
Czotter Csaba Lászlóné képviselő
Györkös Tamás képviselő
Horváth Annamária képviselő
Pethő-Pataki Szilvia képviselő
Simon-Jójárt Sándor János képviselő

A képviselő-testület jogállása:

A helyi önkormányzati autonómia népképviseleti szerve a képviselő-testület. Helyi közösség döntési önállóságát biztosítja azon rendelkezés, mely szerint a települési képviselőket közvetlenül az állampolgárok választják, illetve a szervezeti- és működési szabályzatban működésének részletes szabályait maga határozza meg, függetlenül minden egyéb központi vagy helyi szerv befolyásolásától.

A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. (1990. évi LXV. tv. 18. § (1)-(3) bek.)

A képviselő-testület működése:

A képviselő-testület nevéből adódóan is testületi szerv, így a jogszabályok által megállapított feladat- és hatáskörökben képviselő-testületi üléseken hoz döntéseket. A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti. (1990. évi LXV. tv. 30. §).

Az ülések fő szabály szerint nyilvánosak (1990. évi LXV. tv. 12. § (3) bek.), – biztosítva ezzel a lakosság üléseken való részvételét, kivételesen azonban zárt ülés tartására is sor kerülhet személyiségi jogok védelmében. Zárt ülést tartható a kiírt pályázat tárgyalásakor is, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

A képviselő-testület üléseit a polgármester vezeti. (1990. évi LXV. tv. 12. § (4) bek.).

A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de legalább hat ülést tart évente, de a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára kötelező a testület ülését összehívni. (1990. évi LXV. tv. 12. § (1) bek.).

A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, de titkos szavazást tarthat azon ügyek tárgyalása esetén, melyeket zárt ülésen vitat(hat) meg. (1990. évi LXV. tv. 12. § (6) bek.).

A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. Az egyes javaslatok elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség), de kivételes esetben minősített többséggel is dönthet (a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata), például a képviselő döntéshozatalból való kizárása ügyében (1990. évi LXV. tv. 14. § (1)-(2) bek.). Nem vehet részt a képviselő-testület döntéseinek meghozatalában (kizárás) az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

A lakosság tájékoztatása érdekében a képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart. Ennek során a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek (1990. évi LXV. tv. 13. §)

Az önkormányzati feladatok ellátásában a képviselő-testület munkáját szervei segítik:

  • a polgármester, a képviselő-testület bizottságai,
  • a részönkormányzat testülete,
  • a képviselő-testület hivatala (1990. évi LXV. tv. 9. § (2) bek.).

A települési képviselő feladatai

  1. a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit,
  2. részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében (1990. évi LXV. tv. 19. § (1) bek.).
  3. képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben,
  4. hozzászólását írásban is benyújthatja, melyet kérésére a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; vagy véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
  5. tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén,
  6. javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását,
  7. kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül az egyes szervekre képviselő-testület által átruházott hatáskörök kapcsán született döntését,
  8. megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
  9. a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,
  10. köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. (1990. évi LXV. tv. 19. § (2) bek. a) f) pontok),
  11. a képviselő-testület által megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult. (1990. évi LXV. tv. 20. § (2) bek.)

A képviselő-testület bizottságainak jogállása és feladatai

A képviselő-testület bizottságai:

  1. szervezetét a képviselő-testület határozza meg és választja meg azokat, azzal a törvényi kötelezéssel, hogy a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot köteles választani (1990. évi LXV. tv. 22. § (1) bek.), illetve a kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tagjai kezdeményezésére kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre (1990. évi LXV. tv. 22. § (2) bek.),
  2. előkészítik a képviselő-testület döntéseit,
  3. szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását,
  4. ellátják a képviselő-testület által átruházott feladatokat (1990. évi LXV. tv. 23. § (1)-(2) bek.)
  5. elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani, de a polgármester, az alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja (1990. évi LXV. tv. 24. § (1) bek.),
  6. ellenőrzik a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló munkáját (1990. évi LXV. tv. 27. §)

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

  1. önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
  2. gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,
  3. az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,
  4. törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,
  5. törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,
  6. önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,
  7. a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,
  8. szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.
  9. a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. (1990. évi LXV. tv. 44/A. § (1)-(2) bek.)

A képviselő-testület önkormányzati feladatainak ellátását átruházhatja a polgármesterre, a képviselő-testület bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására (önkormányzati társulás) (1990. évi LXV. tv. 9. § (3) bek.). Ez azt jelenti, hogy önkormányzati hatósági ügyben (pl. átmeneti segély, temetési segély, stb.) fő szabály szerint a testület járhat el és az általa a hozott döntés felülvizsgálatát kizárólag törvényességi okokra hivatkozva a bíróságtól lehet kérni. Amennyiben a testület ilyen jellegű hatáskörét valamelyik szervére (polgármester, bizottság) ruházza, első fokon ez utóbbi jár el, melynek döntése ellen jogorvoslattal lehet élni a képviselő-testülethez (majd a képviselő-testület döntésének felülvizsgálatát törvényességi okokra hivatkozva szintén a bíróságtól lehet kérni) (1990. évi LXV. tv. 11. § (1)-(3) bek.).

A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatóak át az alábbiak:

  1. a rendeletalkotás, a képviselő-testület vezetésének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
  2. a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
  3. a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása,
  4. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
  5. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;
  6. intézmény alapítása, közterület elnevezése, emlékmű állítás,
  7. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
  8. a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása,
  9. állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,
  10. véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő (1990. évi LXV. tv. 11. § (1) bek. a)-l)).

A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (1990. évi LXV. tv. 16. § (1)-(3) bek.).

Ugrás a lap tetejére